A magyar gazdaság zavartalan működése érdekében szeptember 5-től a kormány korlátozás nélkül lehetővé tette az üzleti célú beutazást külföldről. A beutazási mentesség részletes feltételeire vonatkozó állásfoglalást a Magyar Turisztikai Ügynökség oldalán találják meg az érintettek.
Szeptember 4-én jelent meg az a módosító rendelkezés, amely a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései közé többek között az utazási, gazdasági célú beutazások tekintetében speciális szabályokat illesztett – olvasható az MTÜ honlapján.
Ennek alapján 2020. szeptember 5. napjától mindazok, akik üzleti, gazdasági célból kívánnak Magyarország területére utazni, a rendelet 10/A. §-a, valamint 10/B. §-a szerinti szabályokkal számolhatnak. A szabályozás külön szól a Magyarországra visszatérni kívánó magyar állampolgárokról, valamint a beutazni kívánó külföldi állampolgárokról, és mindkét alanyi kör számára lehetővé teszi a korlátozás nélküli belépést Magyarországra, amennyiben az érintett az utazás üzleti, gazdasági célját a belépéskor igazolja.
Igazolásra van szükség a mentességhez
A rendelkezések alapján mind a magyar, mind a külföldi állampolgároknak lehetőségük van a korlátozás nélküli belépésre, ugyanakkor a szabályozás mindezt az üzleti, gazdasági cél hitelt érdemlő igazolásához köti. Emellett a szabályozás rögzíti azt is, hogy amennyiben az indok igazolásának hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, úgy az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz a belépési korlátozások alóli mentesülés ez esetben nem érvényesülhet.
Mi minősülhet üzleti, gazdasági célnak?
Az üzleti, gazdasági célú utazás tekintetében felmerülhet a kérdés, hogy mi minősül ténylegesen üzleti, gazdasági célnak. E tekintetben a rendelet nem tartalmaz szabályokat, ugyanakkor e fogalmakról más jogszabályok rendelkeznek.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti célú utazásnak minősül „a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást…”
Ugyancsak az szja-törvényben olvashatjuk a gazdasági tevékenység meghatározását is, amely szerint gazdasági tevékenységnek a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása minősül, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
A gazdasági tevékenységről nemcsak az szja-törvény, hanem az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) is szól, amelynek 6. § (1) bekezdése az szja-törvénnyel megegyezően határozza meg, hogy mi tekinthető gazdasági tevékenységnek. Az áfa-törvény 6. § (2) bekezdése szerint pedig gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabad foglalkozásként folytatott tevékenységeket is.
A fenti meghatározásokat alapul véve az utazás üzleti vagy gazdasági jellegének értékelésekor célszerű aszerint mérlegelni, hogy az utazás a gazdasági vállalkozás vagy egyéb jogalany vállalkozási tevékenységéhez, haszon- vagy jövedelemszerzése érdekében történik-e, illetve azzal összefüggésben áll-e.
(turizmus.com)
Szeptember 4-én jelent meg az a módosító rendelkezés, amely a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései közé többek között az utazási, gazdasági célú beutazások tekintetében speciális szabályokat illesztett – olvasható az MTÜ honlapján.
Ennek alapján 2020. szeptember 5. napjától mindazok, akik üzleti, gazdasági célból kívánnak Magyarország területére utazni, a rendelet 10/A. §-a, valamint 10/B. §-a szerinti szabályokkal számolhatnak. A szabályozás külön szól a Magyarországra visszatérni kívánó magyar állampolgárokról, valamint a beutazni kívánó külföldi állampolgárokról, és mindkét alanyi kör számára lehetővé teszi a korlátozás nélküli belépést Magyarországra, amennyiben az érintett az utazás üzleti, gazdasági célját a belépéskor igazolja.
Igazolásra van szükség a mentességhez
A rendelkezések alapján mind a magyar, mind a külföldi állampolgároknak lehetőségük van a korlátozás nélküli belépésre, ugyanakkor a szabályozás mindezt az üzleti, gazdasági cél hitelt érdemlő igazolásához köti. Emellett a szabályozás rögzíti azt is, hogy amennyiben az indok igazolásának hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, úgy az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz a belépési korlátozások alóli mentesülés ez esetben nem érvényesülhet.
Mi minősülhet üzleti, gazdasági célnak?
Az üzleti, gazdasági célú utazás tekintetében felmerülhet a kérdés, hogy mi minősül ténylegesen üzleti, gazdasági célnak. E tekintetben a rendelet nem tartalmaz szabályokat, ugyanakkor e fogalmakról más jogszabályok rendelkeznek.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti célú utazásnak minősül „a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást…”
Ugyancsak az szja-törvényben olvashatjuk a gazdasági tevékenység meghatározását is, amely szerint gazdasági tevékenységnek a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása minősül, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
A gazdasági tevékenységről nemcsak az szja-törvény, hanem az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) is szól, amelynek 6. § (1) bekezdése az szja-törvénnyel megegyezően határozza meg, hogy mi tekinthető gazdasági tevékenységnek. Az áfa-törvény 6. § (2) bekezdése szerint pedig gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabad foglalkozásként folytatott tevékenységeket is.
A fenti meghatározásokat alapul véve az utazás üzleti vagy gazdasági jellegének értékelésekor célszerű aszerint mérlegelni, hogy az utazás a gazdasági vállalkozás vagy egyéb jogalany vállalkozási tevékenységéhez, haszon- vagy jövedelemszerzése érdekében történik-e, illetve azzal összefüggésben áll-e.
(turizmus.com)
