ALOHA – ez az egyszerű, számomra mégis sok szeretetet, figyelmet, kedvességet, jóságot, türelmet kifejező szó az üdvözlés szava a Hawaii-szigeteken.
A KéK Travel utazási iroda két kedves munkatársa segítségével (ők találták meg nekem ezt az utat, szervezkedtek, intézkedtek) repültem el a Hawaii-szigetekre. Régi vágyam, álmom vált valóra ezzel az úttal. Tíz teljes napot töltöttem a Csendes-óceán eme gyöngyszemén – nem is gondoltam volna, hogy ennyi szépséget, rejtelmet, érdekességet, teljesen más kultúrát rejt ez az országomtól oly távol eső szigetvilág.
Az előzetes program sok látnivalót ígért, mozgalmas, állandóan pakolós, utazós napok vártak ránk. Idegenvezetőnk – aki már a Liszt Ferenc repülőtéren átvette a 9 fős csapatot – egy széles látókörű, mély kulturális és történelmi tudásanyaggal bíró, maximálisan felkészült, barátságos, udvarias, segítőkész, rugalmas fiatalember. Mindennapos kirándulásaink során folyamatosan tájékoztatott bennünket az aznapi látottakról.
.JPG)
Utunk első állomása a főváros, Honolulu volt O’ahu szigetén, annak is Waikiki nevű városrésze. Lélegzetállító látványt mutatott a modern építészet és a természeti szépségek harmonikus ötvözete. Egyik oldalt a trópusi erdőkkel borított hegyoldalak, másik oldalon az óceán kéksége, tarajos hullámai, a parti homok simogató érintése.
.JPG)
Elsétáltunk az erőt adó varázskövekhez, látogatást tettünk a Bishop Múzeumban, a világ legnagyobb polinéz kiállítása megtekintésével. Legmerészebb álmomban sem fordult elő, hogy sétálni fogok egy amerikai katonai támaszponton, bejárom a USS Missouri csatahajót Pearl Harborban. Fényképeztünk naplementét a Hilton Hawaiian Village Lagúna pálmákkal övezett, fehér homokos strandján. Megnéztünk egy ananászültetvényt, óriás hullámokat és hullámlovasokat fényképeztünk, majd elmentünk a szamoai mormonok városába, s egy mormon templomot csodálhattunk meg. Eljutottunk oda, ahol forgatták a Jurassic Park és más világhíressé vált filmet, sétáltunk a templomok völgyében.
Időjárásunk jóvoltából életemben először csobbanhattam a Csendes-óceánban egy csodálatos, selymesen puha fehér homokos strandon. Gyermekien boldog voltam, amikor úsztam, lubickoltam a kellemesen simogató vízben. Előttem a végtelennek tűnő óceán, felettem az enyhén felhős, ragyogóan kék égbolt, távolabb a parti sziklákhoz csapódó hullámok.
A hatodik napon elbúcsúztunk O’ahu szigetétől, Honolulutól, s elrepültünk a nagy szigetre, Hawaiira. A búcsúm nem lett volna teljes, ha még utoljára nem úszhatok egy nagyot a Waikiki Beachon.
(folytatása következik)
.jpg)
A KéK Travel utazási iroda két kedves munkatársa segítségével (ők találták meg nekem ezt az utat, szervezkedtek, intézkedtek) repültem el a Hawaii-szigetekre. Régi vágyam, álmom vált valóra ezzel az úttal. Tíz teljes napot töltöttem a Csendes-óceán eme gyöngyszemén – nem is gondoltam volna, hogy ennyi szépséget, rejtelmet, érdekességet, teljesen más kultúrát rejt ez az országomtól oly távol eső szigetvilág.
Az előzetes program sok látnivalót ígért, mozgalmas, állandóan pakolós, utazós napok vártak ránk. Idegenvezetőnk – aki már a Liszt Ferenc repülőtéren átvette a 9 fős csapatot – egy széles látókörű, mély kulturális és történelmi tudásanyaggal bíró, maximálisan felkészült, barátságos, udvarias, segítőkész, rugalmas fiatalember. Mindennapos kirándulásaink során folyamatosan tájékoztatott bennünket az aznapi látottakról.
Utunk első állomása a főváros, Honolulu volt O’ahu szigetén, annak is Waikiki nevű városrésze. Lélegzetállító látványt mutatott a modern építészet és a természeti szépségek harmonikus ötvözete. Egyik oldalt a trópusi erdőkkel borított hegyoldalak, másik oldalon az óceán kéksége, tarajos hullámai, a parti homok simogató érintése.
Elsétáltunk az erőt adó varázskövekhez, látogatást tettünk a Bishop Múzeumban, a világ legnagyobb polinéz kiállítása megtekintésével. Legmerészebb álmomban sem fordult elő, hogy sétálni fogok egy amerikai katonai támaszponton, bejárom a USS Missouri csatahajót Pearl Harborban. Fényképeztünk naplementét a Hilton Hawaiian Village Lagúna pálmákkal övezett, fehér homokos strandján. Megnéztünk egy ananászültetvényt, óriás hullámokat és hullámlovasokat fényképeztünk, majd elmentünk a szamoai mormonok városába, s egy mormon templomot csodálhattunk meg. Eljutottunk oda, ahol forgatták a Jurassic Park és más világhíressé vált filmet, sétáltunk a templomok völgyében.
Időjárásunk jóvoltából életemben először csobbanhattam a Csendes-óceánban egy csodálatos, selymesen puha fehér homokos strandon. Gyermekien boldog voltam, amikor úsztam, lubickoltam a kellemesen simogató vízben. Előttem a végtelennek tűnő óceán, felettem az enyhén felhős, ragyogóan kék égbolt, távolabb a parti sziklákhoz csapódó hullámok.
A hatodik napon elbúcsúztunk O’ahu szigetétől, Honolulutól, s elrepültünk a nagy szigetre, Hawaiira. A búcsúm nem lett volna teljes, ha még utoljára nem úszhatok egy nagyot a Waikiki Beachon.
(folytatása következik)
