Kilenc új helyszínt vett fel a világörökségi listára az UNESCO világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.
A világörökség része lett továbbá az indiai Ramappa templom a Haidarábádtól 200 kilométerre északkeletre fekvő Palampet faluban. Siva istennőnek építették mészkőből 1213-tól, építése mintegy 40 éven át tartott. A templom szobrai a kakatijan kultúra (1123–1323) és a térség tánckultúrájának szokásait idézik.
.jpg)
Az Atlanti-óceán partján álló több mint 400 éves Cordouan világítótorony a Gironde folyó torkolatánál szintén a világörökség része lett. A tengeri jelzések mesterművének tartott tornyot Louis de Foix mérnök építette, majd a késő 18. században átépítették. Az épület a világítótornyok építészeti és technológia történetét testesíti meg.
.jpg)
Az olaszországi Padova 14. századi freskói is a világörökség részévé váltak. Az 1302 és 1397 között készült freskókat különböző művészek festették különféle épületekben, ennek ellenére a freskóknak egységes stílusuk és tartalmuk van. A freskók között találhat például Giotto Scroveni kápolnában készült freskóciklusa, amely a falfestészet történelmének forradalmi fejlődése kezdetét jelenti.
A világörökségi lista része lett a németországi Darmstadtban lévő Mathildenhöhe művészeti kolónia és a Szaúd-Arábia délnyugati részén fekvő Hima kulturális térség a kőkorszakból származó hétezer éves sziklavéseteivel.
(MTI)
A világörökség része lett továbbá az indiai Ramappa templom a Haidarábádtól 200 kilométerre északkeletre fekvő Palampet faluban. Siva istennőnek építették mészkőből 1213-tól, építése mintegy 40 éven át tartott. A templom szobrai a kakatijan kultúra (1123–1323) és a térség tánckultúrájának szokásait idézik.
Az Atlanti-óceán partján álló több mint 400 éves Cordouan világítótorony a Gironde folyó torkolatánál szintén a világörökség része lett. A tengeri jelzések mesterművének tartott tornyot Louis de Foix mérnök építette, majd a késő 18. században átépítették. Az épület a világítótornyok építészeti és technológia történetét testesíti meg.
Az olaszországi Padova 14. századi freskói is a világörökség részévé váltak. Az 1302 és 1397 között készült freskókat különböző művészek festették különféle épületekben, ennek ellenére a freskóknak egységes stílusuk és tartalmuk van. A freskók között találhat például Giotto Scroveni kápolnában készült freskóciklusa, amely a falfestészet történelmének forradalmi fejlődése kezdetét jelenti.
A világörökségi lista része lett a németországi Darmstadtban lévő Mathildenhöhe művészeti kolónia és a Szaúd-Arábia délnyugati részén fekvő Hima kulturális térség a kőkorszakból származó hétezer éves sziklavéseteivel.
(MTI)
