Az Aurin Leánykar kalandjai Dél-Európában (II. rész)

Fundão: a verseny

Másnap reggel buszra szálltunk, és elindultunk Fundãoba, a rendezvénynek otthont adó, 30 ezres kisvárosba.
A kórusverseny komoly szakmai szabályrendszer alapján zajlik. A jelentkezők vagy meghívásos alapon kerülnek be a keretbe, vagy jelentkeznek; utóbbi esetben a művészeti bizottság meghallgatja a felvételiket, értékeli a kórust, és eldönti, hogy engedélyezi-e a kórus indulását.
Idén 16 énekkar került be, összesen 11 európai országból érkeztek versenyzők. A zsűri a kórusok előadását pontozza. Ahhoz, hogy valaki első helyezést érjen el, a legmagasabb pontszámú aranydiplomát kell megkapnia; arany diplomát pedig az kaphat, aki a maximális 30 pontból legalább 21 pontot szerez. A minősítési rendszer miatt megesik, hogy bizonyos kategóriákban nem adnak ki aranyérmet – vagyis akkor is helyt kell állni, ha egy számban csak három-négy nevező indul. Minden kórusnak négy művet kellett énekelni, mi ifjúsági egyneműkar és egyházzenei kategóriában indultunk.



A műsorunkban a következő művek szerepeltek:
Ggiovanni Pierluigi da Palestrina: Pueri Hebraeorum
Felix Bartholdy Mendelssohn: Laudate Pueri
Kodály Zoltán: Pünkösdölő
Orbán György: Daemon Irrepit Callidus
 
Az egyházi műsorunk a következő volt:
Jacobus Gallus: Confirma Hoc
Pablo Casals: Nigra Sum
Kodály Zoltán: 150. Genfi Zsoltár
Kocsár Miklós: Salve Regina


 
A versenyprogramban szerepelni kellett egy kortárs szerző művének, egy helyi szerző művének, egy régi zenének, illetve szabadon választott darabnak; zongorát, mint kísérőhangszert csak egy darabban lehetett használni.
Fundão csodálatos kisváros, de nem Lisszabon, ami voltaképpen nem is baj, mert egy folyamatosan nyüzsgő nagyvárosban nehezebb is lett volna a versenyre koncentrálni. (Bár az is igaz, hogy egy nagyvárosban a közönség is több lett volna.) A lányokat a helyi kolostorban szállásolták el, ahol nem volt internetkapcsolat; így az „online tevékenység” helyett valódi közösségben voltak, és a versennyel foglalkoztak. Ebben rejlik Fundão igazi varázsa: ha valaki valóban nyugodtan, a külvilágot többé-kevésbé kizárva szeretne eltölteni pár napot vagy akár hetet Portugália szívében, érdemes idelátogatnia, mert a környezet mellett a klíma is remek, nem beszélve a helyi gasztronómiáról.
A versenyfellépéseken kívül a nyitókoncerten és egy barátságkoncerten is énekeltünk.
Szerencsére a verseny maga a kolostor nagytermében került megrendezésre, ami a kiváló akusztikai környezet mellett azért volt előnyös, mert nem kellett utaznunk. A zárónapon részt vettünk a felvonuláson, amely során a kórusok egy fúvószenekarral járták be a várost, majd a záró gálakoncerten is felléptünk.

 

Madrid: a város, amit csakis szeretni lehet

Bár rengeteg városban jártunk már, Szöul, Tokió, Peking, Hongkong, sok helyen megfordultunk, de Madrid valóban egy fantasztikus hely! Nagyon szerencsés helyen laktunk (ismét köszönet Nórának!), a sétálóutca kellős közepén volt az ifjúsági hostel, amivel mindenki nagyon elégedett volt. Az első este a hosszú buszút és az óraátállítás miatt rövidebb lett, így a lányok szabadprogramot kaptak, másnap azonban komolyabb városnézés következett. Elmentünk a főtérre, megnéztük a királyi palotát, majd azt az egyiptomi templomot, amit kövenként hoztak át és építettek újra. Nagyot sétáltunk a Paseo del Pradón, és remek ebédet kaptunk. Madridba könnyű beleszeretni, csodálatos város, varázslatos a hangulata, érdemes volna hosszabb időt is eltölteni itt – de nekünk másnap indult a repülőgépünk, így késő este vissza kellett térnünk a hotelbe.

 

Utóirat: eredményhirdetés

Azonban adós vagyok még a versenyeredményekkel! Az Aurin Leánykar két versenyszámban indult, az ifjúsági leánykórusok és az egyházi zene kategóriában – a lányok pedig ez alkalommal is ragyogó teljesítményt nyújtottak, így sikerült megnyernünk mindkét kategóriát.